“just be you”
bitch, I’m ME
M - mentally
E - exhausted
More you might like
“Kemény év volt, sok sírással, sok dühvel és mérhetetlenül sok csalódással.”
— Leiner Laura - Késtél (Bexi-sorozat 1.)
“Miért tudnak a régi szerelmesek újra barátok lenni? Két okból. Vagy sosem szerették egymást igazán, vagy még mindig szeretik egymást.”
—
(via gondol-atok)
még mindig szeretlek…
Egy dal, egy hely, egy szó, egy dátum, egy emlék,
egy ember.
Azon a helyen az a dal azokkal a szavakkal azon a napon egy felejthetetlen emberrel örök emlék..🌹❤
Túllépés
Akármennyit is hazudhatsz, akárkit is húzhatsz az életedbe, van, akit képtelenség helyettesítened, egyszerűen nem fog menni. Megpróbálhatod, de hamar rájössz, belőle csak egy van, és senki más mellett sem leszel képes úgy érezni magad, mint mellette. Ha ezt képes vagy megérteni, többé nem keresed őt másban, többé nem próbálod elfelejteni, egyszerűen csak elfogadod, hogy lehet, az életedben senki sem lesz olyan hatással rád, mint ő volt - de továbblépsz.
Igazából sosem felejtem el az első “nagy” szerelmemet, de megtanultam nélküle élni és tudom,hogy sosem fogom visszakapni Őt, bármennyire is reménykedek abban. Egy részem kis darabja még mindig Őt szereti,de nem annyira, mint a gyűlöletem amit érzek iránta. Sosem hittem volna,hogy majd mást is tudok ugyanúgy szeretni, mint ahogyan Őt szerettem egyszer.
Az első szerelmet sosem fogod tudni elfelejteni,de mindig véget ér.Az első szerelmed sosem fog visszajönni,akármennyire is reménykedsz benne,hogy egyszer visszatér hozzád.Tudom milyen érzés ez nekem is fáj,hogy nem kaphatom vissza Őt.El kellett fogadnom ezt a tény.Most megköszönöm neki,hogy elengedett.Sosem hittem volna,hogy találni fogok egy embert helyette,akit úgy szerethetek,mint bárki mást.
“Az a fiú más volt, mint a többi. Olyan volt az elméje akár egy végtelen univerzum. Titokzatos, sötét, tele rejtett zugokkal, felfedezetlen tájakkal. Mit meg nem tettem volna, hogy egyszer beutazhassam, vagy legalább néha napján átsuhanjak rajta, mint kósza gondolat. Ő volt az éjféli Los Angeles, a dübörgő zene, a kávé utáni keserű utóíz a számban. Ő volt a soha és az örökké. A minden és a semmi. Egy teljesen más világ. Időtlen, vad, melankólikus. Az összes Shakespeare szonett, a horzsolások az öklömön, az orosz dohány, a feneketlen óceán. Milyen csodálatos lett volna belé fulladni. Most a könnyeimben fuldoklom, mert nem tudja. Egy angyalokkal teli városban, nekem ő volt az egyetlen.”
— Alexander Levin
“Ahelyett, hogy vennék neked valamit, amit szeretnél, valami olyat adok neked, ami az enyém, ami tényleg az enyém. Egy ajándékot. Valamit, ami jelzi, hogy tisztelem azt az embert, aki itt ül velem szemben, és arra kérem, hogy értse meg, mennyire fontos, hogy vele lehetek. Most már van valamije, ami egy kicsit én vagyok, van belőlem egy darabkája.”
—
Edes😍😍
Nem olyan könnyű nem kötődni valamihez, amiről tudod, hogy rossz, de te mégis szereted.
elnemmondottszavak15